“És mit csináltatok, miből állt a séta?”-kérdezte Brigi barátnőm, amikor lelkesen meséltem egy magyar-lett waldorfos diákcsapattal megélt élményeimről. Az október közepi, mesés lombhullás idején a levelek sorsa volt a séta egyik fókusza. Beszélgettünk arról, hogy a levelek nemcsak úgy egyszerűen lehullanak, hanem ez egy aktív folyamat. A fa választott stratégiája, mellyel a megváltozott környezeti tényezőkre reagál. Követtük egy-egy levél szárnyalását majd földet érését, időt szántunk a levél alakjának, erezetének, színeinek, mintáinak elmélyült felfedezésére, és összehasonlítottuk ugyanannak a fának egy másik levelével. Megfigyeltük, mi történik az adott fával abban a pillanatban, hogyan lesz az intenzívebb szélben egyre kevesebb levele. Érzékeltük, ahogy a szél nemcsak a leveleket, hanem a mi hajszálainkat is mozgatja, érinti a bőrünket. “Ez tiszta mindfulness”-mondta barátnőm, hallgatva ezeket a példákat. “Igen, értem, miért mondod”. Valóban fontos eleme a sétáknak, hogy megérkezzünk a jelen pillanatba, és érzékeljük, tudatosítsuk azt, ami velünk, a testünkben, és más természeti szereplőkkel történik “itt-és-most”. Ez a tevékenység pedig rendszerint nyugtató, harmonizáló hatással van testünkre és a pszichénkre.
marko blazevic/unsplash 
annie spratt/unsplash 
nine koepfer/unsplash
“Akkor ez olyan, mint az erdőfürdő?”- kérdezte Juditom, amikor meséltem a sétákról. “Vannak hasonló elemei.” Az erdőfürdő, vagyis a Japánból származó Shinrin-yoku egy fizikai és mentális rekreációs tevékenység, mely az erdő (illatainak, fényeinek, hangjainak) mélyebb érzékelésével segít eljutni egy relaxáltabb állapotba. A szakember által vezetett erdőfürdő jótékony, többek között szorongáscsökkentő és immunerősítő hatásait az orvostudomány is elismeri.
Vanessa von Wieding/unsplash 
NagyOrsi/Vinye, Cuha-szurdok 
Simon Berger/unsplash
A zöld környezetből, és gyakorlatok jellegéből fakadóan az ökopszichológiai szemléletű sétáknak is van harmonizáló, jóllét-növelő hatása. Ez a “kisimult” állapot azonban nem öncélú, hanem elősegíti a több-mint-emberi világ intelligenciájának, kapcsolatrendszerének érzékelését és tudatosítását. Lelassult, nyugodtabb figyelmi állapotban rácsodálkozhatunk a természeti szereplők egyediségére, kapcsolódásaikra, és észrevehetünk folyamatokat és mintázatokat. Érzékelhetjük, ahogy emberként jelen vagyunk, befogadunk és hatással vagyunk egy adott élőhelyen. Ezek az élmények érzelmeket mozgatnak meg, felismerésekhez és új gondolatokhoz vezethetnek el, és változást hozhatnak az életformánkban is. Olyan változást, mely az elidegenedés helyett az újrakapcsolódást, a fogyasztói kultúra helyett a fenntarthatóságot támogatja minden tekintetben.
A természetkapcsolat-sétákon tehát magunkkal is jól bánunk, miközben felidézzük azt a mély természeti tudást a több-mint-emberi világról, mely ott szunnyad bennünk, de saját egyedfejlődésünk, és az emberi faj fejlődése során feledésbe merül(t).
A következő természetkapcsolat-séták részleteiről itt olvashatsz.